MAGYARORSZÁG SZEIZMOTEKTONIKAI VESZÉLYEZTETETTSÉGI TÉRKÉPÉNEK MEGALKOTÁSA ÉS ELEMZÉSE

A projekt azonosító száma: 2018-1.2.1-NKP-2018-00007

 

A projekt címe: Magyarország szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térképének megalkotása és elemzése

 

Konzorciumvezető: Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

 

Konzorciumi partner: GEOMEGA Földtani és Környezetvédelmi Kutató-Szolgáltató Kft.

 

A projekt összköltsége: 224.520.150 Ft

 

A támogatás összege: 206.358.710 Ft

 

A támogatás forrása: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap)

 

A projektmegvalósítás időszaka: 2019.01.01. – 2021.12.31.

A projekt tárgyának nyilvánosságra hozható tartalmi összefoglalója

 

A társadalom biztonságát meghatározó tényezők közül különös figyelmet érdemelnek a természeti körülményekben bekövetkező változások. Hirtelen bekövetkező, gyorsan lezajló és megakadályozhatatlan földi eseményeket jelentenek a földrengések, amelyek a Föld szeizmikusan nagy aktivitású és népsűrűségű területein óriási katasztrófák előidézői lehetnek.

A Pannon-medence és benne Magyarország szeizmikus aktivitása kis-közepes szintű, de nem elhanyagolható mértékű. Több nagy földrengés volt az utóbbi évszázadokban, amelyeket történelmi feljegyzések vagy műszeres megfigyelések és részletes kárfelmérések alapján jól ismerünk. A mérsékelt szeizmicitás nem jelenti azt, hogy minden földrengés mérsékelt erősségű lenne, csak azt, hogy a nagy rengések ritkák, visszatérési idejük sokezer év. Ezért a meglévő földrengés katalógusok alapján előrejelzésük bizonytalan.

Fontos tehát, hogy Magyarország területére minél pontosabb választ adjunk a „hol” kérdésére. A klasszikus szeizmológiai eljárások a múlt ismert eseményei alapján determinisztikus vagy probabilisztikus metodikával készítenek előrejelzéseket. Az utóbbi évtizedekben azonban jelentős haladás történt a Föld dinamikájának megértésében, beleértve a földrengések kialakulásának folyamatát és mechanizmusát. Ezzel párhuzamosan látványosan fejlődtek az aktív vetők térképezésére alkalmas geofizikai mérések, a szeizmogén szerkezetek pontosabb azonosítására képes hipocentrum meghatározó eljárások és új űrgeodéziai módszerek születtek a felszínmozgások nagypontosságú mérésére.

E korszerű ismeretek és technikák szélesebb alapokra helyezik a szeizmikusan veszélyes területek kijelölését. Ennek szellemében szeizmotektonikus veszélyeztetettség térképet szerkesztünk, ami tartalmazza Magyarország neotektonikus térképén az aktívnak talált vetőket és vetőkhöz kapcsolt szeizmogén szerkezeteket.

A földrengések elleni védekezés leghatékonyabb módját a földrengésbiztos építkezés jelenti. A Magyarország területére vonatkozó szeizmikus zóna beosztás európai keretben lett kidolgozva (Eurocode-8, MSZ EN 1998-1) 1998-ban. Megadja azt, hogy 50 év alatt 10%-nál nagyobb valószínűséggel várható legnagyobb földrengés milyen megrázottságot (horizontális gyorsulást) okoz az alapkőzeten. Ezt az értéket át kell számolni a felszínre és így kapható meg a mérnöki tervezés számára mértékadó dinamikus igénybevétel. Az átszámításhoz ismerni kell az altalaj 30 méter vastagságú rétegének átviteli tulajdonságait, alapvetően a laza rétegátlagos S-hullám sebességét (VS30). Ezt hagyományosan az építési (alapozási) területen mélyített fúrások magmintáin végzett labor mérésekkel, penetrációs szondázásokkal és speciális geofizikai vizsgálatokkal lehet meghatározni.

Ezeknek a költséges és hosszadalmas eljárásnak a kiváltására számos kísérlet történt világszerte. A legszellemesebb módszert az Amerikai Földtani Intézet (USGS Open-file Report 2007-1357) alkotta meg, kimutatván, hogy a topografikus gradiens (lejtőszög) értéke jó korrelációt mutat a felszíni laza réteg átlagos nyíró(S)-hullám sebességével. Magyarországon a módszert geofizikusok kísérleti jelleggel már alkalmazták néhány helyen, és arra következtettek, hogy a tektonikusan aktív területekre vonatkozó korreláció jó közelítést ad Magyarországra is, de nagyobb területekre való kiterjesztéshez további vizsgálatokra és kalibrációkra van szükség.

E vizsgálatokat és kalibrációkat szeretnénk megvalósítani a szeizmotektonikus térképünk alapján meghatározott aktív vetőzónában és geomorfológiai környezetében mért elegendő számú S-hullám szelvényezéssel és komplex értelmezéssel. Ezzel megteremtjük a validálás módszertanát és az országos kiterjesztés tudományos alapját.

A kidolgozásra kerülő szeizmotektonikai térkép és laza réteg korrekciós térkép alapként szolgál minden építészeti tervező számára a városépítészettől kezdve a kiemelt beruházások megvalósításáig. Így a projekt kutatási eredményei az ipar számára (műszaki tervezés, építőipari kivitelezés) is hasznosíthatók lesznek.